Textil

Tegyük félre kicsit a Hófehérke történetét, és vizsgáljuk meg a mesék egyik általános összekötő szimbólumát.

A Hófehérke mese szerint a királynő az ablakban ül és varr (néhol hímez). Szögezzük le, nem biztos, hogy mit is csinál a királynő az ablakban, varr, fon, (köt), de nyilván kézműves tevékenységet végez, miközben megszúrja az ujját. Egy ilyen részlet könnyen kicserélődhet a mese történelmi átalakulásának folyamán. Ma azt is hihetnénk, varrógéppel dolgozott. Jelenleg műanyag ipari termékekben járunk, és nem ismerjük az eredetét az eleve rongyosra szaggatottan kapható göncöknek. Így nagy hátránnyal indulunk a megértéshez. Nem volt ez mindig így, az elmúlt 80 évben sorsdöntő fordulat zajlott le. A legidősebbek még emlékeznek a len, kender feldolgozására, fonásra, szövésre, hímzésre.

A királynő nem luxust űz, hanem egy olyan tevékenységet, amely pár száz éve még hétköznapi női elfoglaltság volt. A nyáron megtermelt anyagokat ősszel betakarították és télen nekiláttak a feldolgozásnak. Hideg téli napokon a kinti munkák megfogyatkoznak, a királynő ekkor benn – véleményem szerint – fon. Feltételezésem okai: a következő szimbólumok: fonal, orsó.

S, hogy miért merek olyat feltételezni, hogy az eredeti történetben fonásról és nem másról van szó? Most kérném, hogy tekerjetek vissza a Grimm képekhez, és nézzétek meg a festményt, és a róla készült metszetet. Ugye milyen könnyen eltűnt az a rokka a mesemondónő mögül? De ott volt, ugye az is látszik...

A moirák a végzet irányítói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító illetve elvágó három istennő a görög mitológiában. A Párkák a görög mitológiából ismert Moirák római megfelelői; sorsistennők, akik fonják, kimérik, majd elvágják az ember életfonalát. Hatalmukban áll megakadályozni az istenek akaratának érvényesülését is. Nona (a görög mitológiában Klóthó) az emberi élet fonalát fonja, Decima (Lakheszisz) ereszti hozzá a szöszt, és végül Morta (Atroposz) vágja el a fonalat. Méltóságteli nőalakokként ábrázolják őket.

William Shakespeare Macbeth című regénében három boszorka formájában jelennek meg.

A három ősi boszorka tehát az élet fonalát sodorja. Az egyik a szöszt adja, a másik sodorja, a harmadik a fonalat elvágja

Gubanc, tekervény, sodrat, fonal, szövet, textil... Az ablaknál kézműves tevékenységet végző királynő előrevetíti a jövő történéseit: Hófehérke „gubancba“ keveredik, az élet messzire „sodorja“. Ebben a kon„textus“ban a királynő egy párka, ábrándokat „sző“. A mostoha „fon“dorlatos, a történet „fonala“ „tekervényes“.

Kettős spirál ami az élet kialakításához szükséges információt hordozza. Egyetlen sejtben (a megtermékenyült petében) a sejtmagon belül a teljes kifejlett szervezet felépítéséhez szükséges teljes információmennyiség benne van. Ráadásul képes a változó környezetre reagálni, alkalmazkodni. Egy fonat, mely időről időre összehúzódik és kitárul. Összegubancolódik vagy „kiegyenesedik“. Olykor tárolási üzemmódban van, megmerevedik, védekezik, olykor olvasásiban, ilyenkor ellágyul, működésbe lép, kibontja szerkezetét. (Nem pont ilyen minden mese is?)

A DNS szála tehát a természet által írt mese, egy olyan fonal, amire az élet meséje van írva. Ez mindannyiunkban benne rejlik, akaratunktól függetlenül zajlik írása, olvasása.

A látható biológiai szál, mely fizikailag összeköti anyát gyermekével. Az anyának is van köldöke, a lánygyermeknek méhe, mutatva a végtelen láncolatot – mint a Matrjoska baba.

A fonás során a szál a guzsalyra akasztott szöszből sodródik. A szösz szimbolikusan egy nagy adag formátlan, laza kóc, valami, ami magában még szinte semmi Bár tapintható, de szétesik az ember keze között, egyfajta szilárd köd. Ebből a kuszaságból formálja meg a szálat a fonó egy finom sodrattal.

(Ha szaporodásbiológiailag vizsgáljuk meg a mese mondanivalóját, ismét érdekes dolgot találunk: A királynő, aki egy nőstény, épp az ablaknál „hímez“. A hímpor, a hímzés díszítő jellege a hím állatok díszességére utal, így is jogos a feltételezés, miszerint az élet folyamának fenntartása zajlik épp).

A minket körülvevő természeti világ „nőelvű“, anyagi (anya - anyag, mater - materia), a mese központi karakterének története pedig a női utat írja le. Nem csak a női psziché viszontagságairól, és a nő magára találásáról, hanem a „teremtésről“, annak biológiai, szellemi, lelki értelemben. Ennek megértése nem csak a nők számára fontos, az elhanyagoltan említett férfi karakterek nem csak a nők számára jelentenek útjelző táblákat, de egyértelmű példákat adnak a férfi útra is.

Ideális esetben a női és férfi út egymással párhuzamosan halad, mint egy felívelő spirál, a nemek egymást kiegészítik, egymást segítik a kiteljesedésben. A fonás során az elkészült finom fonalakból cérnát lehet készíteni, mégpedig két szál összesodrásával. A rokkához ezért jellemzően három orsó dukál, mikor két orsó elkészült, át lehet fonni a cérnát a harmadikra. Egyfajta szentháromság motívum, a férfi és női szál összefonódásából keletkező sodrat, a köldökzsinór szimbóluma is lehet ez.

A rokkán lévő orsóval nem lehet megszúrni magát az embernek. Az ősi orsók, amely időből a történet is származik, nem rokkán voltak, hanem önmagukban használták őket. Ez egy hosszúkás szerszám, egy 15-20 cm-es „rudacska“ egyik végén egy „bumszlival“, ami elhegyesedik. Phallikus szimbólumnak is nevezhetnénk. Nagyon szép példa a feljebb megtekinthető képen az ablak mellett fonó királynő kezében van, most tételezzük fel, hogy a királynő valóban font. 1-3 csepp vér hull az orsó nyomán, és ez az alábbiakra enged következtetni: 1., Nem ért vénát, 2., röviddel az orsó behatolása után elmaradt a vérzése, 3., esetlegesen először szúrta meg orsó, és ez kevés vér elfolyásával járt.

A fonás és a vér együttes szimbóluma az élet fonalára utalhat, amelyet gyakran ábrázolnak piros fonallal.

Németül a varrás: nähen, a közelben: in der Nähe. Magyarul a var hegesedő sebet jelent. A varrás ősi, tágabb értelmű vagy rokonító jelentése szerintem a nyílt rész összehúzása, vágat, seb sebződése, annak gyógyulása összeforradással, közeli, összetartozó élek közelítése, összeolvadása, összehúzódása. A sebészetben a sebet tűvel, cérnával varrják össze, majd az magától varasodik. A belsőszervek nem varasodnak, csak a bőrfelszín, a var szó rokonítható a bőr szóval (Czuczor-Fogarasi szótár). A bőr ugyanúgy fedi be a testet, mint a ruházat, amit nem véletlenül hívnak „második bőr“-nek.

A ruhaneműk életciklusában három fontos varrást különböztetnék meg:

1. Szabás-varrás: a méteráru vágása, és összeillesztése. A különböző módon szőtt szöveteket formára vágják, és összevarrják, így hozva létre kezeslábas, emberforma ruhákat. Ez a teremtés szintjén az emberi alakzat létrejötte, annak „megformálása agyagból“ vagy más anyagból.
2. Hímzés: a textília díszítése tűvel, cérnával. A hímzés során szép minták kerülnek a ruha színére, míg a fonáka általában elhanyagoltabb marad, az elkötések miatt. A szín-fonák páros mutatja, hogy a magyar nyelv a felszínt eleve színesnek fogja fel. Az emberi alakzat egyediségét, minőségét jelzi, de akár párhuzamot lehetne vonni azzal, amikor az Isten lelket lehel az agyagfigurába.
3. Foltvarrás: a kopott ruhákat rendszerint megpróbálták javítani, mivel ez sokkal egyszerűbb volt, mint újat készíteni. (Később, a textilipar fejlődésével egyre olcsóbb ruhákat gyártottak, így jobban megérte újat venni, mint a régit javítani. Ma már olyan fejlett a textilipar, hogy eleve foltos, kopott, szakadt ruhát is képes előállítani, és ez lett az etalon is.) A foltozás egy rekonstrukciós munka. A foltozó varrással helyre lehet állítani a szöveteket. Míg életünk folyamán rengeteg ruhát és cipőt elkoptatunk, addig a textil szöveteivel ellentétben testünk élő szövete nem kopik ilyen ütemben, ami a sejtekben zajló helyreállítási folyamatoknak tudható be.

A varrás folyamata így hasonlóvá tehető és beilleszthető a fonás és szövés alkotói folyamatok sorába, amely elvont értelemben az élőlény szöveteit hozza létre és élteti. A varrás e szerint jobban köthető a már meglévő, kibontakozott élethez, míg a fonás ennél is elvontabb, mélyebb, tágabb értelmű szimbólum.

Ahogy a szervezet felépítésének szintjeit tagolva eljutunk a szerveken, szöveteken, sejteken át az örökítő anyag egyedi (titkos) információjáig, úgy bonthatjuk az egyedi textil szövetét mint szimbólumot kézzel fogható ismeretektől a sejtésen át az általános létezés örök titkáig.

Hosszas példáim célja, hogy alátámasszam: a mese elején elhangzó mondat avagy tagmondat nem kevesebbet vetít előre, mint hogy Hófehérke meg fog születni. Az ember fog megszületni. Egy világ fog megszületni. S valóban, megszületik Hófehérke, a kislány aki felnő és nővé válik, az ember aki kifejlődik és beteljesíti küldetését, egy világkép, amely világos majd sötét és újra világos. Átalakul, majd elmúlik olyannak lenni mint amilyen volt, és visszatér önmagába. Újra és újra...

Judit hozzáfűzései:

1. Fonás: Lehetőséget ad a teremtésre. A nulla dimenzióból teremti az 1 dimenziót, az egyenest, a szálat.
2. Szövés: Maga a teremtés. Alapanyag készítés. Megteremti a létezés alapját, az alapsíkot, egyről a kettőre jut, 1 dimenzióból a 2-be.
3. Varrással a harmadik dimenzióba lépünk. A díszítő hímzés: Minőséget ad a teremtménynek.

A királynő hímzett, nem teremtett, hanem a minőséget adta meg, mert maga is egy minőség. A parasztasszonyok fontak-szőttek, az udvarhölgyek hímeztek. Megkapták a gyolcsot, a finom anyagokat és hímezgettek szépen.